Miért is lehet szükségünk gépjármű-finanszírozásra?

1. Nem rendelkezünk a teljes vételárral, és annak kisebb-nagyabb részét valamely finanszírozó segítségével kívánjuk kiegyenlíteni a vásárláskor, beszerzéskor.

2. Bár rendelkezünk a teljes vételárral, mégis azt vagy annak egy részét jobban fel tudjuk használni, mint ha a gépjármű vételárára költenénk az adott időpontban.

Ha a kiválasztott gépjárművet finanszírozással vesszük, akkor egy szolgáltatást veszünk igénybe, ami lehet

- egyszerű: banki, pénzügyi szolgáltatás,

- és összetettebb: pénzügyi és üzemeltetési, vagy flottakezelési szolgáltatás.

A szolgáltatást a bankok, pénzügyi finanszírozók és flottakezelők minden körülmények között az általunk és velünk megkötött szerződés, valamint a mindenkor érvényes általános üzletszabályzatuk szerint nyújtják, a mindenkor hatályos törvényi keretek között.

A szerződési feltételeket illetően minden esetben módot kell adjanak arra, hogy azokat előzetesen megismerhessük, és ha bizonytalanok vagyunk, szakértő tanácsot kérhessünk mielőtt azt elfogadnánk. Ahol ez nem biztosított, ott nem is érdemes üzletet kötni. A szerződésben foglaltak ügyfél általi megértése és átlátása éppúgy érdeke a szolgáltatónak, mint az ügyfélnek.

A szolgáltatás díját – döntően havi – törlesztő részletekben vagy bérleti díjakban, valamint különféle egyszeri vagy eseti díjak, költségek formájában fizetjük meg. Ha a szerződésben meghatározott feltételeken, ütemezésen menet közben (a futamidő alatt) változtatni szeretnénk, bizonyos esetekben van rá mód (írásbeli szerződésmódosítással), ám ennek a legtöbb esetben további külön díja lehet.

Éppen ezért már a szerződéskötés előtt fontos áttekintenünk és átgondolnunk, hogy

- milyen szerződést kötünk;

- milyen feltételekkel kötjük;

- tudjuk-e vállalni a havi törlesztő részleteket/bérleti díjakat;

- ismerjük-e és vállaljuk-e a szerződés szerint bennünket terhelő kockázatokat (kamat-, árfolyamváltozás, vagy egyéb);

- tudjuk-e fizetni a gépjármű üzemeltetéséhez kötődő, használatából fakadó költségeket (adók, biztosítások, üzemanyag, szerviz, stb…);

- nem várt anyagi nehézségek, vagy emelkedő költségek esetén rendelkezünk-e majd olyan alternatívákkal/tartalékokkal, amelyek biztosíthatják, hogy a szerződést mindenkor rendben fizessük, vagy szükség esetén idő előtt „végelszámoljuk” (azaz egy összegben visszafizessük).

Ha mindezekkel tisztában vagyunk, nyugodtan válogathatunk, hogy az igényeinkhez a legjobban illő szolgáltatást válasszuk!

A lakosság számára általában jó megoldást jelenthetnek a gépjárműhitel (kölcsön) vagy a pénzügyi lízingszerződések, míg a gazdasági társaságok és egyéb gazdálkodó szervezetek számára az előbbi kettő mellett további alternatívát jelenthet az operatív lízing és a tartósbérlet. Az általánostól eltérő eseteknél természetesen az egyedi megoldások vezethetnek a legjobb megoldáshoz.

A legáltalánosabb finanszírozási formák a következők:

1. Gépjárműhitel (kölcsön);

2. Pénzügyi lízing;

3. Operatív lízing;

4. Tartósbérlet.

Gépjárműhitel (kölcsön)

Egy vagy több konkrét gépjármű megvásárláshoz folyósított pénzkölcsön.

A teljes vételár kiegyenlítése két szereplő által történik:

- A vevő – aki azonnal tulajdonjogot szerez – megfizeti az önrészt (vagy kezdőbefizetést);

- a finanszírozó pedig a vevő által igényelt hitelösszeget közvetlenül a kereskedő (eladó) bankszámlájára utalja át, amely kizárólag a kölcsönszerződésben meghatározott gépjármű megvásárlására használható fel.

Az autó tulajdonosa (a forgalmi engedélyben is) a vevő, a finanszírozó pedig a járműre – mint a hitel elsődleges fedezetére – úgynevezett opciós vételi jogot alapít. A kölcsön visszafizetésének biztosítékául tehát alapvetően maga a kölcsön segítségével megvásárolt eszköz szolgál.

A havi törlesztő részlet tőke- és kamatrészből áll, melynek megfizetése után a tőkerész csökkenti a kölcsöntartozást, a kamat pedig (vállalkozásnál) költségként számolható el.

A gépjárműhitel fő tulajdonságai:

- a gépjármű a vevő tulajdonában van;

- a tulajdonszerzési illetéket a vásárlással egy időben a vevő fizeti (azaz a futamidő elején kell megfizetni);

- a hitel/kölcsönszerződés szerződésszerinti teljesítése esetén

a. az opciós vételi jog törlésre kerül;

b. a jármű törzskönyve átadásra kerül a tulajdonosnak (amely addig a finanszírozónál volt letétben);

- ha a vevő vállalkozás

a. a jármű a könyvelésében szerepel (amortizáció);

b. haszongépjárműnél az Áfa-törvény előírásainak való megfelelés esetén a gépjármű vételárának teljes Áfa tartalma visszaigényelhető.

Pénzügyi lízing

Pénzügyi lízing esetén a finanszírozó a lízingbevevő megbízásából a lízingbevevő által kijelölt konkrét egy vagy több gépjárművet megvásárolja, s azt lízingbe adja a lízingbevevőnek.

A teljes vételár kiegyenlítése két szereplő által történik:

- A lízingbevevő megfizeti az önrészt (vagy kezdő lízingrészletet);

- a finanszírozó pedig a kezdő lízingrészlet feletti vételárhányadot utalja közvetlenül a kereskedő (eladó) bankszámlájára.

A kezdő lízingrészlet megfizetését követően a lízingbevevő havi lízingdíjakat fizet (azaz fennálló tartozását csakúgy törleszti, mint a hitelnél).

A lízingelt gépjármű a teljes futamidő alatt a lízingbeadó tulajdona. A forgalmi engedélyben tulajdonosként a finanszírozó, üzembentartóként pedig a lízingbevevő szerepel. A finanszírozott összeg fedezete maga a finanszírozott gépjármű.

A teljes lízingdíj – a kölcsönhöz hasonlóan – tőke- és kamatrészből áll. A tőkerész azonban Áfa köteles, a kamatrész pedig Áfa mentes. A kamat a vállalkozásoknál költségként számolható el.

A pénzügyi lízing fő tulajdonságai:

- a gépjármű a lízingbeadó tulajdonában van;

- Zárt végű pénzügyi lízing esetén

- A gépjármű tulajdonjoga a futamidő végén automatikusan átszáll a lízingbevevőre, ha az minden szerződéses kötelezettségének eleget tett;

- A lízingbevevő a lízingszerződés megkötése után számlát kap a teljes vételárról;

- a tulajdonszerzési illetéket – általában – a futamidő elején illetékelőleg formájában kell megfizetni;

- ha a vevő vállalkozás, akkor:

- a jármű a lízingbevevő könyvelésében szerepel (amortizáció);

- haszongépjárműnél az Áfa-törvény előírásainak való megfelelés esetén a gépjármű vételárának teljes Áfa tartalma visszaigényelhető;

- Nyílt végű pénzügyi lízing esetén

- A gépjármű tulajdonjoga a futamidő végén akkor sem száll át automatikusan a lízingbevevőre, ha minden szerződéses kötelezettségének eleget tett, csak abban az esetben, ha a lízingbevevő kéri, hogy maradványértéken megvásárolhassa azt. Ez esetben a szerződő felek arra külön adásvételi szerződést kötnek.

- Ebben az esetben a lízingbevevő a vételárról nem egy összegben, hanem a törlesztő-részleteknek megfelelő ütemezésben kap számlát a lízingbeadótól;

- a tulajdonszerzési illetéket csak a tulajdonszerzéskor (a futamidő végén) kell megfizetni, amennyiben tulajdont kíván szerezni a lízingbevevő;

- ha a vevő vállalkozás, akkor:

- a jármű a lízingbevevő könyvelésében szerepel (amortizáció);

- haszongépjárműnél az Áfa-törvény előírásainak való megfelelés esetén a havi törlesztésnek megfelelő ütemezésben (folyamatosan) a teljes ÁFA visszaigényelhető.

Operatív lízing

Döntően flottakezelő cégek nyújtják. Az operatív lízingnél a leendő lízingbevevő megbízásából az adott flottakezelő megvásárolja, majd a szerződésben meghatározottak szerint bérbe adja a gépjárműve(ke)t a lízingbevevőnek. A gépjárművek a flottakezelő tulajdonát képezik.

A lízing (bérleti) szerződés meghatározott időtartamra jön létre, és tételesen tartalmazza, hogy

- a flottakezelője milyen szolgáltatásokat nyújt, pl.:

- finanszírozás;

- karbantartás;

- csereautó;

- assistance;

- gumiabroncs csere;

- biztosítás;

- üzemanyag kezelés;

- stb…

- az üzemeltetés kockázatai és költségei miként oszlanak meg a bérbeadó és a bérbevevő között;

- a bérleti díj mely tételeket foglalja magában, és mely tételek kerülnek időszakos elszámolásra a felek között;

- a futásteljesítményt;

- a használat esetleges korlátozását (pl. nem lehet versenyezni vele);

- a futamidő végi elszámolás feltételeit és módját.

Az előre meghatározott futamidő végén a gépjármű visszakerül a bérbeadóhoz (tulajdonoshoz), aki azt újra lízingbe adhatja, vagy továbbértékesítheti.

Az operatív lízing fő tulajdonságai:

- a gépjármű a lízingcég tulajdonában van;

- számos lízingcég vissza tudja igényelni a gépjármű Áfa-ját, ezáltal csökken a finanszírozandó összeg;

- a gépjármű a bérbeadó könyvelésében szerepel, így a bérbevevő amortizációt (értékcsökkenést) nem tud utána elszámolni;

- a szolgáltatás a pénzügyi finanszírozás mellett akár teljes körű üzemeltetést is takarhat, mely által költséghatékonyabb lehet az üzemeltetés, és csökkenhet az adminisztráció;

- minden bérleti díj valamint az időszakos elszámolások költségként azonnal elszámolhatóak;

- a bérleti díjak Áfa tartalma visszaigényelhető;

- csereautó és számos egyéb szolgáltatás is kérhető.

Tartós bérlet

Tartós bérlet esetén a finanszírozó a bérlő megbízásából a bérlő által kijelölt konkrét egy vagy több gépjárművet megvásárolja, s azt – többnyire – havi bérleti díj fizetése fejében tartós használatba adja a bérlőnek, amelyet a futamidő végén a bérbeadónak vissza kell szolgáltatni.

A gépjármű teljes vételárát a bérbeadó fizeti meg a kereskedő (eladó) bankszámlájára. Általában az első bérleti díj magasabb, sok esetben minimum a vételár 20 %-a.

A tartós bérlet fő tulajdonságai:

- a gépjármű a bérbeadó (finanszírozó) tulajdonában van;

- a gépjármű a bérbeadó könyvelésében szerepel, így a bérbevevő amortizációt (értékcsökkenést) nem tud utána elszámolni;

- a szolgáltatás a pénzügyi finanszírozás mellett további üzemeltetési elemekkel bővíthető, melyek költsége a beépül a bérleti díjba, mint például:

- biztosítások;

- gépjárműadó

- időszakos és eseti szervizelés

- stb…

- minden bérleti díj költségként azonnal elszámolható;

- a bérleti díjak Áfa tartalma visszaigényelhető;

- a bérbeadó akár teljes körű ügyintézést és csereautó szolgáltatást biztosít.

A hazai gyakorlatban az operatív lízing és a tartós bérlet között nincs lényegi különbség, sok szolgáltató szinonim fogalmakként kezeli azokat.