Az Audis Passat becenéven elhíresült modell lassan kiöregszik olyan veszélyes ellenfelek miatt, mint a Ford Mondeo, és az Opel Insignia. Pedig 2005-ös megjelenése valóban új minőségi szintet hozott a kategóriába.

Az örökzöld bogarakon (és leszármazottain) meggazdagodott Volkswagennek néhány évtized után már vérfrissítésre volt szüksége. Mivel a fejlesztő zseni Porsche család már a saját sportkocsijait tervezte, így az egyszerűbb és gyorsabb megoldás más márkák könyörtelen felvásárlása volt. Az Auto Unionnal bekebelezett autómárkák közül az Audinak voltak a legtechnikásabb és legfrissebb modelljei, így többek között az Audi 80-ast is hamarjában átbarkácsolták VW Passattá. Az 1973-tól gyártott igen sikeres első ősszériát még 3 ajtós kupé, 5 ajtós ferdehátú, valamint kombi karosszériával készítették, Európában 1981-ig, Braziliában 1988-ig. A második, (1981-től) még mindig laposan szögletes, az elsőhöz hasonlító széria már csak ötajtós és kombi karosszériával készült eleinte. Ehhez később csatlakozott a 4 és 2 ajtós szedán Santana néven, ami persze spanyol területről származik, de a négyajtósból még nálunk is rohangált néhány példány. A braziloknál volt még egy háromajtós próbálkozás is. Teljes gyártás volt Németországon (1981-1988) kívül Kínában (1984-től még ma is készül az öreg Passat) és Brazíliában (1984-2006) de összeszerelő üzemek is ontották Japánban és Mexikóban. A harmadik, kis hazánkban legnépszerűbb generáció (1988-1994) a hűtőrács nélküli, teleorrú gömbölyödő típus, ami csak négyajtós és kombi karosszériával volt kapható, és ez igaz a többi további szériára is a CC megjelenéséig. Viszont csak az anyaország és Szlovákia volt a gyártó ország, akárcsak az ebből kommerszesített negyedik generációé (1995-1997), ami szinte azonos kasznival, de konszolidált, kicsit urizáló formatervvel és kiegészítőkkel gyártották még Belgiumban is. De a következő igazi nemzetközi modell a körzővel rajzolt ötödik generáció (1998-2005) volt, ami oldalról kicsit hasonlított egy megnyújtott új Bogárra, szögletes csomagtartóval.

Az elegáns forma egyszerre követi a 2002-es zászlóshajó, a Phaeton diktálta irányvonalat, és az Audis stílust, minden szép és jó, mégis biceg egy kicsit a forma harmóniája, mint a régi japán luxusautóknál, kicsit sematikusra sikerült az összhatás. Minden részlet a helyén van, és valahogy még sem elég karakteres az összkép. A Volkswagen józanságának és az Audi stílusos sportosságának a keveréke. Már az orrész is a „nem tudom, hogy összehúzzam-e vagy tágra nyissam” lámpáival, a visszafogottan hivalkodó légbeömlőt és a hűtőrácsot magába foglaló krómbetéttel, egyszerre stílusos és sportos, de mégsem elég karakteres. A hátsó nyújtott lámpában is szépek a kerek betétek, de nem annyira, mint a Phaetoné. Klasszikus, kicsit ék alakúra húzott limuzin sziluett, pont elegendő krómdíszítéssel.

Tökéletes térkihasználás, de szegényes alapfelszereltség jellemzi a nagy népautót. Bár már vannak nagyobb vetélytársai, mégis, a kényelem elöl- hátul megdöbbentő. Az extralista pedig igen hosszú, könnyedén varázsolhatunk az ergonomikus és kellemes anyagokkal variáló belsőtérből mercedeses aurát. Nagyon kellemes a műszerfal, krómkeretes óráival, tetszetős szellőzőivel, jó kapcsolóival, szép a kormány és a középkonzol is. Minden kézre esik, és magától értetődő. A csomagtartó hatalmas, 565 literes, 522 kilós óriási terhelhetőséggel. Ráadásul jól kihasználható és könnyen pakolható, még a hátsó ülések is előre dönthetőek.

2005 óta sok víz lefolyt a Dunán, a legnagyobb változás dízelfronton történt a Passat háza táján. A VW találmány adagolófúvókás olajkereplőket lecserélték a mai kornak megfelelő, kiegyensúlyozottabb, takarékosabb és tisztább üzemű közös nyomócsöves dízelekre, amihez is rendelhető a másik nagy nóvum, a hatfokozatú duplakuplungos DSG sebességváltó. Persze az olyan régi csábító és zsíros műszaki extrafalatok, mint az összkerékhajtás és a bivalyerős motorok sem maradhatnak ki a kínálatból. Bár a kicsit nagyratörő W8-ast nyugdíjazták, az új R36-os hathengeres csúcsmodellnek sincs miért szégyenkeznie, pláne nem a háromszáz lóerejére. A bizonyos ló másik oldala a hipergazdaságos Bluemotion változat, ami már 2005 óta második generációját kapta meg tavaly. A kétliteres, közös nyomócsöves befecskendezésű dízelmotor mindössze 110 lovas, és start/stop rendszer, valamint nyújtott áttételű váltó csatlakozik hozzá. Természetesen bevetették a hagyományos súrlódás- és légellenállás-csökkentő praktikákat is a spórolós Passatnál, ami így eléhezik öt liternél is kevesebbel száz kilométerre. Úgyhogy a technikában megtalálható minden, ami szem-szájnak az ingere, egyedül a nem eléggé direkt kormányzással tudnék kötekedni egy kicsit.

Az 1,6 literes benzines alapváltozatért ki kell adnunk közel 6,5 millió forintot, ám ha dízel erőforrást szeretnénk, mindjárt közel egy milliót ugrik a minimum. De még ez is eltörpül az R36-os V6-os csúcsmodell ára mellet, ami ennek a duplája. Pedig hol van már a régi W8!

Nagyon jó minőségű, megbízható autó, tökéletes szolgáltatásokkal, klasszikus, konszolidált, kicsit sportos külsővel. Már majdnem Audi. Ez egy újabb identitását vesztett népautó. Nem kirívó vagy kitűnő semmiben, viszont nincsen hibája. Igazi, régi vágású germán munka.