Kötelező biztosítás

Áttekintés

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (röviden: KGFB)

Mielőtt autóba vagy más egyéb gépjárműre ülnénk, a KRESZ bizalmi elvének tükrében érdemes tisztában lennünk a közlekedéssel járó kölcsönös felelősségvállalás feltételeivel. A gépesített közlekedésben való aktív részvétel bizonyos jogokkal, de mindenekelőtt számos kötelezettséggel jár. A közúti forgalomban lévő járművek esetében ilyen kötelezettség a rendszámhoz tartozó forgalmi engedély, az abba bejegyzett üzembentartó (ideális esetben tulajdonos) névleges adataira megkötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás és annak nemzetközi akkreditációjául szolgáló melléklete, az ún. „zöldkártya”, valamint az érvényes környezetvédelmi és műszaki vizsga igazolványa. Az alábbiakban bemutatjuk a kötelező felelősségbiztosítás feltételrendszerét – annak minden intézményi, jogszabályi és funkcionális hátterét megvilágítva.

A KGFB jogi feltételei

Hazánk hatályos jogszabályainak értelmében Magyarországon minden közúti forgalomba hozott és folytatólagos jellegű üzemben tartott gépjármű tulajdonosa, illetve – egy 2004. július 1-jén életbe lépett kormányrendelet óta – a gépjármű forgalmi engedélyébe bejegyzett üzembentartója (legyen az akár természetes, vagy jogi személy) jogosult és egyben köteles az általa a közlekedés egyéb résztvevőinek sérelmére, valamint a közlekedési tevékenység megvalósulásának környezetét övező közigazgatási infrastruktúrában (például közlekedési táblákban, védőkorlátokban stb.) okozott károk fedezetére érvényes díjrendezettségű kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással (röviden KGFB-vel) rendelkeznie. Minden olyan gépjárműtulajdonos, aki járműjére vonatkozóan érvényes forgalmi engedéllyel rendelkezik, és magyarországi lakcímmel bír, köteles az adott gépjárműre annak mindenkori üzembentartójának nevére kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást kötni és annak díját rendszeresen megfizetni.

A kötelezettség funkcionális értelemben

A felelősségbiztosítás jogi funkcióját tekintve kettős védelmet biztosít, hiszen az mind a károkozót, mind pedig a káreseményt elszenvedő felet törvényes kárrendezési védettség alá helyezi. Azért kötelező, mert a velünk szerződésben álló biztosító az önhibánkból másik közlekedési elem, vagy személy sérelmére okozott kárt kártalanítási szándékunktól, illetve likviditási képességünktől függetlenül a károsult fél követelésére vonatkozóan kötelező érvénnyel megtéríti. A biztosító társaságok értelemszerűen az érvényes és díjhátraléktól nem terhelt, rendszerint határozatlan idejű lejárati hatállyal megkötött szerződés fejében és az abban meghatározott felelősségbiztosítási díj ellenében vállalják át a náluk biztosított károkozó fél által előidézett vagyoni (és bizonyos esetekben közigazgatási) károk rendezését, illetve az esetlegesen velük járó személyi sérülésekért esedékes kártérítések finanszírozását.
Felelősségbiztosítást kizárólag a gépjármű tulajdonosa, illetve mindenkori üzembentartója jogosult kötni, amennyiben a bizonyos jogi, vagy természetes személy neve be van jegyezve a forgalmi engedély arra vonatkozó részében.

Mire nyújt fedezetet a kötelező biztosítás?

A magyarországi kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás jogszabályi feltételeit több, egymást követő kormányrendelettel módosították. Eszerint a dologi károk esetén térítendő kártérítés káreseményenkénti összeghatárát 500 millió forintban határozták meg. A személyi sérüléses károknál viszont az európai biztosítási normákat követő állandó szabályozásnak megfelelően a hazai biztosítási rendszer is idomulni látszik a nemzetközi trendhez: korábban a kárban érintett egyes személyenként 300 millió forintban limitált kártérítési plafonértékről 2004-ben 1, 25 milliárd forintra, 2009-ben pedig 1,5 milliárd forintra emelték a biztosító káreseményenkénti helytállási kötelezettségét, amely összeghatár azonban független a káreseményben érintett személyek sérültek számától. 2010-ben a személyi sérüléses károk esetén a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás maximális kártérítési plafonértéke káreseményenként 1,5 milliárdról 1,6 milliárd forintra emelkedik.

Mikor és hogyan érdemes megkötni a KGFB-t?

A biztosításkötést az adásvételi szerződés megkötése előtt ajánlatos megejteni, hiszen a forgalombavont jármű tulajdonjogának megszerzésével (azaz közvetlenül az átírást követően) a korábbi tulajdonos, vagy üzembentartó kötelező felelősségbiztosítása a gépjárműre nézve érvénytelenné válik. Erre mindenképpen nagyon figyelnünk kell, ellenkező eseteben a zéró-tolerancia elve érvényesül, s az általunk okozott károkra semmiféle biztosítási fedezettel nem rendelkezünk.
Érdemes a kötelező biztosításokkal foglalkozó társaságok honlapján, vagy az egyes internetes összehasonlító portálokon behatóan tájékozódni. Általában minden biztosító ajánlata online elérhető és személyre szabottan kiszámítható egy arra alkalmas biztosítási kalkulátor segítségével.

Mi a biztosítási időszak határideje?

A biztosítási szerződés határozatlan időre szól és minden naptári év végén felmondható vagy megújítható. A biztosítási időszak – legalábbis a 2009. december 31-ig érvényben lévő hatályos jogszabályok szerint – minden év december 31-ig tart. A következő KGFB-évforduló tehát 2009.december 31. lesz. Fontos változás következik azonban a 2010-es évtől, hiszen a határidő nem a naptári év végét, hanem a mindenkori szerződéskötés kezdeti, illetve azzal azonos lejárati dátumát fogja majd követni.

Díjak és az őket befolyásoló tényezők

A biztosító különböző alapdíjazású szinteket ismer el.
Az alapdíj mértéke az ún. „bonus-malus” osztályok valamelyikében a biztosított által elfoglalt hely alapján alakul. A bonus-malus osztályokba történő besorolás szerint KGFB-sal korábban még egyáltalán, vagy a biztosításkötést megelőző 2 éven belül nem rendelkező üzembentartó biztosításának díjszabása ilymódon legfeljebb A0-s szinten kezdődhet.
Amennyiben mi nem okozunk kárt, egyre feljebb lévő bonus besorolásba jutunk, mely egyre alacsonyabb díjtartalommal jár együtt (néhány év múlva a díj értéke akár az eredetinek akár a felére is csökkenhet).
A sorozatos károkat okozó járműtulajdonos ezzel szemben esetlegesen az eredeti alapdíjnak akár 2-3 szorosát fizetheti.
11 év balesetmentes vezetéssel eljuthatunk a legmagasabb, s egyben legalacsonyabb díjszabású bonus osztályba – feltéve, hogy addig önhibánkból történő baleset okozása nélkül közlekedünk, illetve a díjakat időben és maradéktalanul befizetjük.
A bonus azonos járműkategóriába átvihető, ha az előző gépjárművet már tulajdonjogi értelemben is eladtuk. Párhuzamosan fenntartott azonos kategóriájú jármű esetén viszont új biztosítást legfeljebb A0-ban kezdhetünk. A bonus-malus fokozat személyre szól, az át nem ruházható.
Érdemes megfontolni, hogy a kisebb általunk okozott károkat saját zsebből megtérítsük, mert így nem veszítünk számunkra gazdaságilag előnyös bonus fokozatokat.
A díjképzést befolyásoló fontosabb tényezők: kártörténeti háttér (az általunk elfoglalt bonus-malus szint), a jogosítvány megszerzésének dátuma, a szerződő neme és életkora, valamint állandó lakcímkártyáján bejegyzett lakóhelye (vidéki vagy budapesti).
A továbbiakban a kötelező biztosítás szerződési feltételeit, a biztosítóváltás folyamatát és a biztosítási díjat befolyásoló tényezőket mutatjuk be részletesen.

Változó jogszabályok

A 2004. július 1-jén és a 2010. január 1-jén életbe lépő kormányrendelet

2004. július 1-től megváltozott a gépkocsi üzembentartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló, 2010. január 1-től pedig a biztosítóváltás határidejéről szóló kormányrendelet.
Az előbbi hosszú idő óta először definiálta, hogy pontosan mely személyek jogosultak biztosításkötésre. Ennek megfelelően nem lehet szerződő a gépjárműre annak – bérleti, kölcsönbérleti, haszonbérleti és használati szerződésben bérleti vagy használati joggal felruházott – használója, hiszen a szerződés maga, mint olyan, nem eredményez az üzembentartó személyében bekövetkező változást, tehát a benne foglalt felelősségbiztosításra vonatkozó kötelezettséget meghatározó kitételek egyik biztosítóval szemben sem hatályosak.
A szabályozás szerződéskötési lehetőséget biztosít viszont azon személyek számára, akik a járművet egy bizonyos jogi, illetve magánszemély tulajdonjoga alatt tartják üzemben. A forgalmi engedély megfelelő passzusában ez esetben nem a tulajdonos, hanem az üzembentartó neve szerepel – erre a névre lesz tehát a gépjármű is biztosítva.

Kárfedezeti plafonösszeg változásai

A 2004-es kormányrendelet mindemellett növelni volt hivatott a káreseményenként keletkező személyi sérülésekben érintett személyek fejenként 300 millió forintban limitált kártérítési összeghatárát, melyet a jogszabály 2004. július 1-től 1250 milliós plafonértékben határozott meg. Ez az érték 2009-ben 1,5 milliárd forintra emelkedett, ám 2010. január 1-től ismét tovább nő, káreseményenként immáron 1,6 milliárd forintra.
A 2010-es jogszabályi változások értelmében az ügyfelek mindenkori kárfedezeti biztonságának érdekében a biztosító társaságoknak létre kell hozniuk egy saját magukkal szemben kötelező érvényű közös kártörténeti nyilvántartást, mely szerint a jövőbeni kárrendezési ügyeket a kötelező felelősségbiztosítók egymás között intézik majd.

A biztosítási határidő változása

2010. január 1-jétől megváltozik a kötelező felelősségbiztosítási szerződés naptári év végén esedékes (azaz minden év december 31-i) lejárati határideje, és azt a mindenkori szerződéskötés napja határozza majd meg.

Jogszabály a biztosítók aktuális tájékoztatási kötelezettségéről

További változás, hogy a 2010. január 1-től hatályos jogszabály értelmében a biztosító társaság köteles legkésőbb 50 nappal a biztosítási évforduló lejárata előtt tájékoztatni ügyfeleit a következő díjesedékességi időszak biztosítási feltételeiről (mint például a díjak és az összkárfedezeti limit változásai).

Új feltételek a flotta-szerződés megkötésére vonatkozóan

Flották esetében a kötelező flottabiztosítások szerződésében 2010-től minimum 5 gépjárműnek kell egyazon biztosított üzembentartó személy neve alatt szerepelnie. Jövőre kötelező flottabiztosítást is lehet majd határozott időre kötni.

MABISZ normatívák

A MABISZ saját díjszabást alkalmaz majd, mely eltérhet a biztosítók által publikált biztosítási díjaktól. Az eddigi MABISZ-díj 2010-től ún. „fedezetlenségi díj” jelenik meg, mértéke pedig várhatóan nő majd.

Több méltányosság várható a bonus-malus rendszert érintő változások során

A Pénzügyminisztérium bonus-malus rendszert szabályozó új rendelete alapján:

• Az év végi biztosítóváltás alkalmával elég csak bemondásra megjelölni az általunk elfoglalt bonus szintet. Azt külön igazolás nélkül el kell fogadnia a biztosítónak. Az új biztosító az ügyfél nyilatkozata alapján állítja majd be a bonus fokozatot, mely szerint az első csekket kiállítják. Nem a drága A0-s alapdíjon, hanem az ügyfél korábbi, kedvezőbb bonus szintjén kezdődik a díjszámítás.
• A jövőben díjhátralékot felhalmozó autótulajdonosok nem veszítik el addig megszerzett bonus fokozatukat. Az új szabályozás egész évre előírja a biztosítóknak, hogy az autós kártörténeti adatait (másnéven bonus szintjét) első körben kötelesek egyeztetni és egymástól beszerezni – tovább csökkentve ezzel a gépjármű-tulajdonosok adminisztrációs terheit.

Díj-nemfizetés miatt törölt biztosítási szerződések után nem vesznek el a bonus fokozatok.
A többéves balesetmentes autózással megszolgált díjkedvezmény nemfizetés miatti megvonását a Pénzügyminisztérium méltánytalannak tartotta. A renitens járműtulajdonosok viszont a díjjal fedezetlen időszak érvényes biztosítás alól kieső napjaiban ún. „fedezetlenségi díj” kirovására számíthatnak. A díj lényegileg megfelel a korábban MABISZ-díjként ismert büntetésnek, de annál várhatóan jelentősen magasabb lesz, így a remények szerint elrettent majd a nemfizetéstől.

• Az ún. „respiro”, azaz türelmi idő mértékét az eddigi 30 napos fizetési moratóriumról 60 napra növelték. Sőt, az – idén utoljára – év végi határidejű biztosítóváltáskor alkalmazott díjhalasztás időtartama is 60 napra emelkedik, tehát közúti ellenőrzéseknél a korábbi február 1-je helyett csak március 1-jén vagyunk kötelesek a díj befizetéséről szóló dokumentumokat kérésre bemutatni.

Teljesítmény alapú besorolás 2011-től

A változtatások azért váltak időszerűvé, mert a gyártók egyre alacsonyabb hengerűrtartalmakból hoznak ki egyre nagyobb motorteljesítményt (pl. egy 1400 cm³-es motor 100 LE-t (70 kW) teljesítményt állít elő, korábban ugyanehhez még 1600 cm³-re volt szükség).
Új, teljesítmény-alapú kategóriák lépnek életben a személygépjárművek esetében: 37 kW alatt, 38–50, 51–70, 71–100, 101–180, illetve 180 kW felett. Motorkerékpároknál: 12 kW alatt, 13–35, 36–70, illetve 70 kW felett.
A tehergépkocsik megengedett össztömege emelkedik: N1 kategóriánál 2 tonnára, N2 kategóriánál 2-ről 6 tonnára, 3,5-ről 12 tonnára, illetve a 6 tonnánál nehezebb N3 kategóriánál 12 tonna felettire módosul.

A biztosítási szerződés feltételei

A gépjármű-tulajdonos szerződéskötési kérelmét a biztosító köteles a jármű korától, műszaki állapotától vagy az üzembentartó személyétől függetlenül elfogadni, és a gépjármű forgalomra való alkalmasságának megítélését az erre feljogosított szakhatóság hatáskörére bízni.

Gépjármű-felelősségbiztosítási kötelezettség hatálya alá tartozó járművek

A KRESZ (1/1975.(II.5.) KPM–BM rendelet) 1. Számú függelékének II/b. pontjában meghatározott gépjárművek, valamint a Kormányrendelet alkalmazásában felelősségbiztosítási objektumnak tekintendő járművek. 2001. január 1-jével két új kategóriát (3000 cm³ hengerűrtartalom feletti személygépjármű, valamint munkagép) hoztak létre.
A kormányrendelet 2. melléklete a következő gépjármű kategóriákat állapítja meg:

• személygépjármű (hengermérettől függő kategóriák: legfeljebb 850 cm³-ig, 851–1150 cm³, 1151–1500 cm³, 1501–2000 cm³, 2001–3000 cm³, 3001 cm³-től)
• motorkerékpár (hengermérettől függő kategóriák: legfeljebb 150 cm³-ig, 151–350 cm³, 351 cm³-től)
• autóbusz (férőhelyek száma szerinti kategóriák: 10–19 férőhelyig, 20–79 férőhelyig, 80 férőhelytől)
• trolibusz
• tehergépkocsi (teherbírástól függő kategóriák: 2 t alatt; 2t és 6t között; 6t vagy annál több),
• vontató, nyerges vontató
• nehéz pótkocsi
• könnyű pótkocsi
• személygépkocsi-utánfutó, lakókocsi, tréler
• motorkerékpár-utánfutó
• mezőgazdasági vontató
• lassú jármű,

A KGFB területi hatálya

Az új szabályozás értelmében a szerződés területi hatálya az Európai Gazdásági Térség (a zöldkártyán alábbi módon rubrikákban megjelenítve: A – Ausztria, B – Belgium, BG – Bulgária, CY – Ciprus, CZ – Cseh Köztársaság, D – Németország, DK – Dánia, E – Spanyolország, EST – Észtország, F – Franciaország, FIN – Finnország, GB – Nagy-Britannia, GR – Görögország, H – Magyarország, I – Olaszország, IRL – Írország, IS – Izland, L – Luxemburg, LT – Litvánia, LV – Lettország, M – Málta, N – Norvégia, NL – Hollandia, P – Portugália, PL – Lengyelország, RO – Románia, S – Svédország, SK –Szlovákia, SLO – Szlovénia) és Svájc (CH) területére, valamint a nemzetközi zöldkártya rendszer azon országainak területére terjed ki, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda érvényes együttműködési megállapodást kötött. A nemzetközi megállapodásban résztvevő országok listáját évente megújuló jelleggel a PSZÁF teszi közzé. (2009/2010-ben a következő országok kerültek fel a listára: AL – Albánia, AND – Andorra, BIH – Bosznia és Hercegovina, BY – Belarusz, HR – Horvátország, IL – Izrael, IR – Irán, MA – Marokkó, MD – Moldova, MK – Macedónia, RUS – Oroszország, SRB – Szerbia, TN – Tunézia, TR – Törökország, UK – Ukrajna.)

Ajánlattétel előtt tisztázandó kérdések

Lényegi jelentőséggel bír a biztosításkötés feltételeit illetően, hogy az új szerződésre tulajdonszerzés, vagy ugyanazon gépjárműre kötött korábbi szerződés felmondása miatt van-e szükség.
Ha bizonyítható, hogy a korábbi kötelező biztosítás anélkül szűnt meg, hogy a gépjármű a biztosítandó személy tulajdonából kikerült volna, az esetben a díjjal nem fedezett időszakra eső esetleges díjhátralékot egyösszegben kell befizetni a kormányrendelet mellékletének 11. § (2) bekezdése alapján. Ez legfeljebb a tárgyévet megelőző év januárjának első napjától követelhető, még abban az esetben is, ha az ügyfél nem tudja érdemben igazolni a felelősségbiztosítás korábbi meglétét.

Az úgynevezett „új belépő”

A 2004-es kormányrendelet megkülönböztet a rendszerbe „új belépőt”, ill. a már szerződéssel rendelkező üzembentartót. Minden új KGFB szerződés megkötésénél nyilatkoznia kell az üzembentartónak, hogy a rendszerbe újonnan lép-e be, illetve valaha rendelkezett-e azonos gépjármű-kategóriába tartozó KGFB szerződéssel.
A biztosítási rendszer ún. „új belépő”-ként ismer el minden olyan biztosítotti aspiránst, akinek a szerződéskötést megelőző 2 éven belül nem volt névreszóló érvényes kötelező felelősségbiztosítása, vagy soha korábban nem rendelkezett KGFB-sal. Ezen kategória alá eső személyek kezdetben kizárólag az A0-s, azaz alapdíjszabású biztosítási szintre nyerhetnek besorolást. Fontos, hogy azonos járműkategóriában a biztosításkötés idején (vagy az azt megelőző kétéves időszakban) kötelező biztosítással rendelkező szerződők is tekinthetők kvázi „új belépő”-nek, amennyiben ők jelentős és vétkes kártörténeti múlttal bírnak.

Nem új belépő, aki két éven belül rendelkezett KGFB szerződéssel

Amennyiben a szerződő két éven belül rendelkezett azonos gépjármű-kategóriába tartozó KGFB szerződéssel, az esetben a két éven belül megszűnt szerződésről „Kártörténeti igazolást” kell beszerezni az előzménybiztosítótól, és azt az új szerződéshez – legkésőbb a szerződéskötéstől számított 90 napon belül – be kell küldeni. Az új szerződést A0 bonus-malus besorolásnak megfelelő díjon lehet megkötni, majd a Kártörténeti igazolás benyújtását követően, a szerződés bonus-malus besorolása az igazolás tartalmának megfelelően, visszamenőleges hatállyal módosításra kerül (Pl. a Kártörténeti igazolás alapján a b-m besorolás B10, akkor a szerződés kezdetére visszamenőlegesen 50%-kal csökken a biztosítás díja).
FONTOS: amennyiben a Kártörténeti igazolást 90 napon belül nem érkezik meg a biztosítóhoz, a szerződést a kockázatviselés kezdetére visszamenőleges hatállyal a legkedvezőtlenebb M04-es besorolásnak megfelelő díjra módosítja a biztosító.

Nem új belépő, aki jelenleg is rendelkezik KGFB szerződéssel

Amennyiben valaki jelenleg is rendelkezik azonos járműkategóriába tartozó gépjárműre KGFB szerződéssel, nem számít új belépőnek a rendszerbe. Ebben az esetben a párhuzamosan üzemeltetett gépjárműre vonatkozó KGFB szerződés biztosítójától egy igazolást kell kérni, és legkésőbb a szerződéskötéstől számított 90 napon belül be kell küldeni az új biztosítási szerződéshez. Az igazolás tartalmát a kormányrendelet meghatározza, a nyomtatvány elnevezése: Igazolás kötelező felelősségbiztosításról. Az új szerződést A0 bonus-malus besorolás alapján lehet megkötni, de amennyiben a korábban kötött KGFB szerződés az érdekviszony megszűnése miatt hatályát veszti, a megszűnő szerződés kedvezőbb bonus fokozata átvihető egy másik, azonos gépjármű-kategóriába tartozó KGFB szerződésre.
FONTOS: amennyiben 90 napon belül nem érkezik meg az igazolás a párhuzamosan futó KGFB szerződésről, a biztosító a legkedvezőtlenebb M04-es besorolásnak megfelelő díjra módosítja a szerződést.

A díjfizetés módja

A díjszabás egyedileg a kockázatviselés kezdetének napjától az utolsó napjáig illeti meg a biztosítót.
A díjfizetés módjai:
(1) készpénz átutalási megbízás (csekk)
(2) lakossági csoportos díjbeszedési megbízás
(3) banki átutalás – vállalkozói, illetve lakossági számláról
A díjfizetés gyakorisága szerint határozatlan időtartamra kötött szerződéseknél lehet éves, féléves vagy negyedéves, határozott időtartamú szerződéskötések esetében pedig egy összegben esedékes.
A díjfizetésről szóló csekket, illetve az átutalási teljesítési bizonylatát az üzembentartó köteles a forgalmi engedéllyel együtt magánál tartani. Megléte vagy hiánya nem áll összefüggésben a szerződés érvényével. Az érvényes biztosítás meglétét csak a kötvénynyilvántartó igazolhaja.
Érvényes forgalmi engedéllyel nem rendelkező járművekcsak tanúsító jelzéssel (pl. matricával) vehetnek részt a közúti forgalomban.

Flottaszerződés

Ez egy ún. keretszerződés, melyet minimum 5 gépjármű esetén van lehetőség kötni. Ilyen keretszerződést jelentős gépjárműparkkal rendelkező magánszemélyek, vállalkozók és gazdasági szervezetek létesíthetnek az alábbi feltétellel: a keret-megállapodásban biztosított gépjárművek bejegyzett üzembentartója egyazon jogi vagy magánszemély.

A biztosítási szerződés megkötése

Határidők 2009-ben

Idén 2009. december 1. 0.00 órás határidővel lehet a meglévő KGFB-t megszüntetni, de a gépjármű 2009. december 31-ig az adott biztosítónál marad biztosítva. Az új szerződés hatálya 2010. január 1-jétől kezdődik a választott biztosítónál.

Változások 2010-ben

Ha valaki azonban 2010-ben kíván szerződést kötni, a határidő tekintetében megváltozott körülményekkel találja szembe magát, hiszen a 2010. január 1-jétől hatályos kormányrendelet szerint a biztosítási szerződés évfordulója (és egyben a biztosítóváltási lehetőség határideje) már nem a naptári év vége, hanem a mindenkori szerződéskötés napja lesz.

A biztosítás időtartama

A KGFB-szerződés alapvetően határozatlan idejű. A biztosítási időszakon a naptári év értendő, az évforduló minden év december 31. (2010-től viszont egyedileg az adott szerződés dátumától függ majd.)
Határozott időtartamú szerződés megkötésére csak bizonyos esetekben kerülhet sor.
Ilyen esetekben alkalmi rendszámot – „P” (próba), „V” (vám), „Z” (magyar határig érvényes) és „E” (elveszett, ellopott) – kell a gépjárművön elhelyezni. Forgalomból kivont járművek csak útvonal-engedéllyel közlekedhetnek.

A szerződéskötés módjai és lépései

(1) Alkusz
A kötelező biztosítási díjszámítást és a szerződés megkötését végig az alkusz intézi.
A biztosítási alkusz egyfajta bróker, aki a konkurens biztosítók különböző szolgáltatásait hivatott közvetíteni.
Az alkusz részvénytársaság, kft., illetve független nemzetközi biztosítás-közvetítői fióktelep formájában, felügyeleti engedély alapján működhet.
Az alkusz felelős a munkája kapcsán felmerülő hibákért, és maga is felelősségbiztosítással rendelkezik, melyet a 2003. évi LX. Törvény az alábbiak szerint határoz meg:
„Az alkusznak legalább káreseményenként 1 120 200 Euro, és évente összesen minimum 1 680 300 Euro összegű, az egész Európai Unióra kiterjedő felelősségbiztosítással, vagy 1 680 300 Euro értékű vagyoni biztosítékkal kell rendelkeznie. Ez a 2009. évre 279 millió Ft/káreseményt és 418 millió Ft/évet takar, aminek meglétét az alkusz a felügyelettel szemben igazolni köteles. …”
Az alkusz sem szervezeti, sem pedig jogi értelemben nem tartozik a biztosító társaságokhoz, csak szerződéses kapcsolatban áll velük. A szerződés fennállása alatt az ügyfelek egyértelmű érdekeit képviseli a biztosítóval szemben, és azok igényeit a biztosító felé közvetíti.
Az alkusz közvetítői tevékenysége ennek ellenére az ügyfél számára teljesen díjmentes, hiszen azt a biztosító fizeti, nem pedig az ügyfél.
Tevékenysége:
Az alkusz kötelessége több biztosító ajánlatának elemzése és azok előnyeinek, valamint hátrányainak a potenciális ügyfél számára történő bemutatása.
Az alkusz teljes mértékben tisztában kell lennie a biztosítási szerződés feltételeivel, és ezen ismereteit hiánytalanul át kell adnia szerződőnek. Fel kell vázolnia az ügyfél igényeinek és szükségleteinek leginkább megfelelő lehetőségeket, ismertetnie kell a részleteket, majd meg kell találnia az adott helyzetben legelőnyösebb konstrukciót.
Szakképesítése:
A brókeri tevékenység végzéséhez az alkusznak rendelkeznie kell felsőfokú végzettséggel kell rendelkeznie, melynek professzionális minőségét ideális esetben szakirányú független biztosításiközvetítői jogosítvánnyal és hatósági vizsgával támasztja alá. Ezen dokumentumokat az alkusz az ügyfél kérésére köteles bemutatni.
Szerepe a kockázati elbírálásban:
Az alkusznak fontos szerepe van az elsődleges kockázat-elbírálásban, mivel a biztosítónak 15 napja van a szerződés elfogadására.
Tarifatáblázat vagy online kalkulátor segítségével el kell végeznie az elsődleges bírálatot: a biztosítás megköthető-e az aktuális tartalommal (korra, nemre, kártörténetre, lakóhelyre való tekintettel).
Az egyéb kockázatalakító tényezőket a biztosító és az ügyfél tudtára kell adnia.
(2) Biztosító
A biztosítók ajánlatai és az egyes tarifák 2009. október 30-tól elérhetők a társaságok internetes honlapjain, illetve a különböző összehasonlító portálokon. Online kalkulátor segítségével kideríthetjük, hogy korunk, nemünk, lakóhelyünk, jogosítványunk kelte és kártörténeti hátterünk alapján melyik biztosító nyújtja számunkra a legelőnyösebb ajánlatot.
A biztosítók internetes összehasonlítása után ajánlatot kell kérni magától a biztosítótól, és nyilvánvalóan a számunkra legelőnyösebb feltételekkel bíró szerződést érdemes megkötni.
A szerződéskötéshez szükséges okmányok: vezetői engedély, forgalmi engedély, gépjármű adásvételi szerződése, illetve az előző kötelező biztosítás felmondása esetén annak kötvénye.
(3) Online
Egy online díjkalkulációt lehetővé tevő honlapon a regisztrációt követően be kell gépelnünk a biztosítás megkötéséhez szükséges adatokat. A portál segítségével összehasonlíthatjuk a piacon lévő összes biztosító ajánlatát, sőt még a szerződést is megköthetjük egy általunk megbízott alkusz segítségével.
Néhány, a kedvezmények igénybevételére szóló jogosultságunkat igazoló dokumentum másolatát esetenként bekérheti a biztosító, ezeket el kell küldenünk a brókertársaságnak. A dokumentumok hitelességét helyben ellenőrzik, és mind az alkuszi megbízásról, mind pedig a biztosításról elektronikus visszaigazolást kapunk.
A biztosítási szerződés 15 napon belül létrejön. Erről a biztosító kötvényt állít ki, melyet postai úton a díj megfizetésére kiállított csekkel együtt kapunk készhez.
30 napon belül, a csekk befizetése után megérkezik az biztosítási díj befizetéséről szóló bizonylat, sőt általában az ún. „zöldkártya”, valamint baleseti kárbejelentő lap is.
FONTOS: Ügyeljünk a pontos adatközlésre, mert az nagyban befolyásolja a díjszámítást. Minden szükséges dokumentumot küldjünk el a gördülékeny és gyors ügyintézés érdekében. Törekedjünk az írásbeli nyilatkozatok mielőbbi beküldésére.
SZÜKSÉGES OKMÁNYOK: Vezetői engedély, forgalmi engedély, gépjármű adásvételi szerződése, illetve az előző kötelező biztosítás felmondása esetén annak kötvénye.
Az online szerződéskötés lépései egyről a kettőre:

• Regisztráció
• A díjszámításhoz nélkülözhetetlen adatok megadása (ügyelve arra, hogy adatainkat pontosan közöljük)
• Biztosítók konkurens ajánlatai összesített díjtáblázatban + számított kedvezmények
• Legelőnyösebb biztosítás kiválasztása
• Szerződés elektronikus megkötése
• Adatvédelmi és egyéb nyilatkozatok, felhasználói feltételek és üzletszabályzat elfogadása
• Ajánlatkészítés: iratainkat készítsük elő és töltsük ki a szerződéskötési űrlapot (tulajdonos és a biztosítandó gépjármű adatai)
• Ajánlati adatok ellenőrzése (téves adatközlésből származó anyagi károkért a biztosítók nem vállalnak felelősséget!)
• Tájékoztatók, nyilatkozatok a kielégítő tájékoztatásról, a biztosítás szerződéskötési feltételeinek megismeréséről és elfogadásáról, a szükséges lépésekhez való hozzájárulásról
• Biztosítás véglegesítése
• Az alkuszi felhatalmazás visszaigazolásáról megerősítő e-mailt kapunk (csatolva)
• Iratok nyomtatása, aláírása és címre küldése
• Az alkuszok a beérkezett érvényes felhatalmazást és a kötelező biztosítás megkötéséhez szükséges egyéb dokumentumokat továbbítják a kiválasztott biztosítónak
• Az elkészült szerződési dokumentumokat kiküldik az ügyfélnek e-mailben és postán (a baleseti kárbejelentőt, az ügyfélpéldányt és a csekket)

A kinyomtatott ügyfélpéldánnyal már nyugodtan lehet közlekedni, valamint az OKMÁNYIRODÁBAN el lehet indítani vele a járműátíratási folyamatot.

A biztosítási díjat befolyásoló tényezők

• Új belépő a bonus-malus rendszerbe = két éven belül nem rendelkezett KGFB szerződéssel
• Nem új belépő = jelenleg nincs KGFB szerződése, de két éven belül szerződője volt valamilyen gépjármű-felelősségbiztosításának
• Párhuzamos üzemeltetés = jelenleg is szerződdője egy másik, azonos kategórián belüli gépjármű felelősségbiztosításának

A biztosítók egyénileg kialakított mindenkori díjszabása függ mindemellett az ügyfél személyes biográfiai paramétereitől (korától, egészségi állapotától stb.) és az általa üzemben tartott jármű tulajdonságaitól. Ilyen felhasználó-specifikus árképző tényezők például:

Üzembentartó/tulajdonos személye azonos-e?

Gépjármű típusa

Gépjármű gyártmánya

Gépjármű gyártási éve

Szerződéskötés oka:

• tulajdonszerzés miatt
  • Magyarországon vásárolt új, 0 km-es gépjármű
  • Magyarországon vásárolt használt gépjármű
  • külföldről behozott és Magyarországon először forgalomba helyezett gépjármű
  • öröklés
• üzembentartó-váltás miatt
• előző szerződés díj-nemfizetés okán történő megszűnése miatt
• forgalomból ideiglenesen kivont gépjármű forgalomba történő ismételt visszahelyezése miatt

• A forgalomba helyezés megtörtént-e? Rendelkezik-e már forgalmi engedéllyel?
• Tulajdonos neme
• Tulajdonos forgalmi engedélyébe bejegyzett lakhely
• Gépjármű motorjának hengerűrtartalma
• Gépjármű saját tömege
• Gépjármű teljesítménye (kW-ban)
• Gépjármű felépítménye (pl. kupé, kabrió, roadster stb.)
• Szerződő jogosítványszerzésének éve
• Tulajdonos születésének dátuma
• Gépjármű felhasználásának jellege (pl. normál hétköznapi használat, mentőautó, rendőrautó, tűzoltóautó, kölcsönjármű, versenyautó, taxi, oktató autó, hadsereg járműve, páncélozott vagy értékszállító jármű, építkezési munkagép, repülőtéri jármű, köztisztasági jármű)

(c) Általános kedvezmények: speciális árképzés vonatkozik azon szerződőkre, akik igazoltan jogosultak bizonyos szociális alapú kedvezményekre, ha:

• a szerződő vagy házastársa közszolgálati dolgozó,
• a szerződőnek van 18 éven aluli gyermeke,
• a szerződő nyugdíjas,
• a szerződő rendelkezik mozgáskorlátozotti igazolvánnyal,
• a gépjármű hibrid üzemű

Biztosítóváltás (menetrend és a fontosabb határidők)

A KGFB-váltás mentrendje: a biztosítóváltás során kétféleképpen járhatunk el.

(A) Online:
Online kalkulátor segítségével kiszámolhatjuk és összehasonlíthatjuk a biztosítók személyre szabott ajánlatait.
Ha az online megkötés mellett döntünk, ki kell töltenünk az „alkuszi megbízási szerződést” és aláírva vissza kell küldenünk azt a brókercég címére. Csatolva mellékelnünk kell a forgalmi engedély mindkét oldalának másolatát és az esetleges kedvezmények érvényesítéséhez az igazoló dokumentumokat (pl. gyermek-kedvezmény esetén a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát vagy lakcímkártyájának másolatát, a nyugdíjas kedvezmény érvényesítéséhez a nyugdíjas igazolványt).
Ez az ügymenet megközelítőleg 10 percet vesz igénybe.
Az alkuszi megbízás szerint a fenti ajánlat beérkezik a biztosítóhoz, amely szerződéskötési kérelmünket elbírálja, majd 15 napon belül kötelező jelleggel elfogadja azt.
Ezek után kiküldik a forgalomban való részvételhez szükséges dokumentumokat (baleseti kárbejelentő lap, zöldkártya, felelősségbiztosítás befizetését igazoló nyilatkozat).
(B) Önálló ügyintézés a KGFB-váltás időszakában – az alábbi lista szerint:
OKTÓBER
2009. október 30-án minden biztosító társaság nyilvánosságra hozza a 2010-es kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás tarifáit.
Ezzel egyidőben a biztosítók elkezdik kiküldeni ügyfeleiknek a 2010-es kötelező biztosításra vonatkozó árajánlatukat.
NOVEMBER
2010-es díjak feldolgozása után összes biztosító ajánlata lehívható és online elérhető 2010. november 2. után.
2009. 11. 01. 0:00 órától 2009. 12. 01. 0:00 óráig lehet a meglévő KGFB szerződést felmondani.
A felmondást lehetőség szerint ne hagyjuk az utolsó napokra, hiszen a felmondásnak a megadott határidőig a biztosítóhoz meg kell érkeznie.
Személyesen, ajánlott levélben, faxon vagy e-mailben (utóbbi két közlésforma esetében személyes ügyintézővel való előzetes egyeztetés szükséges, de legalábbis erősen ajánlott) is leadhatjuk a felmondó nyilatkozatot.
A felmondás akkor érvényes, ha a KGFB szerződés 2009. 12. 31-ig díjjal rendezve van.
DECEMBER
A december 1-jei záró határidő után már nincs lehetőség a szerződés felmondására.
Ha a felmondás valóban megtörtént, az új szerződést 2009. 12. 31.ig van lehetőség megkötni.
Ha elmulasztjuk év végéig megkötni az új biztosítási szerződést és annak intézése 2010-re tolódik, akkor január 1-jétől a kötés előtti napig MABISZ díjat vagyunk kötelesek fizetni, amire semmiféle kedvezmény nem vonatkozik, sőt még a bónusz kedvezményünket sem érvényesíthetjük.

Szerződés felmondása

A kötelező biztosítás – mindenképpen – írásban történő felmondására legkésőbb a biztosítási évfordulót megelőző 30 nappal van mód. A biztosítást máskor nem tudjuk felmondani – a jármű eladásának vagy forgalomból történő végleges kivonásának esetét kivéve.
A felmondó nyilatkozatot a biztosítóváltási időszak lejárata előtt legalább 35 nappal postázzuk, hiszen a megszüntető értesítésnek a biztosítási szerződés évfordulója előtt 30 nappal meg kell érkeznie a biztosító társasághoz. Mivel hivatalos formanyomtatvány nem létezik, ügyeljünk rá, hogy adatainkat és szándékunkat világosan, félreérthetetlenül közöljük a felmondó nyilatkozatban.
A felmondó nyilatkozatot kizárólag írásos formában lehet benyújtani. Célba juttatása történhet postán keresztül, faxon vagy személyesen, de semmiképp sem e-mailben (ha mégis ez utóbbi módhoz ragaszkodunk, szükség van a sajátkezű aláírásunkkal nyugtázott hivatalos dokumentumok csatolására és együttes továbbítására, és arról is meg kell győződnünk, hogy az adott biztosító társaság egyáltalán elfogadja-e az elektronikus elküldött felmondást).

A felmondó nyilatkozat tartalma

Szükséges adatok: a biztosított neve, születési adatai és címe, gépjárművezetésre jogosító fényképes igazolványának száma, a korábban létesített biztosítás kötvényszáma, a biztosított gépjármű rendszáma, a biztosító neve és címe, valamint a felmondás és a kötvény lejáratának dátuma.
KGFB-t váltani csak abban az esetben lehetséges, ha a szóbanforgó biztosításra vonatkozó felmondó nyilatkozat 30 nappal a lejárat határideje előtt valóban megérkezik az illetékes biztosító társasághoz.

A szerződés megszűnése és annak lehetséges okai

(a) Határozatlan időre szóló biztosítási szerződés esetében
A szerződés megszüntethető érdekmúlás jogcímén, az érdekmúlás jogi tényének hatályával, ha a szerződőnek a vagyontárgy megóvásában fennálló érdeke megszűnt, és ezt bejelenti a biztosítónak.
A biztosítási szerződés megszűnik tehát a gépjármű

• tulajdonjogában bekövetkezett változás miatt;
• forgalomból történő végleges kivonása miatt;
• kötelező biztosítása szerződési feltételeinek ellehetetlenülése (pl. garanciális csere, ideértve a gépjárműnek nem biztosítási esemény következtében történő megsemmisülését, helyreállíthatatlanná válását vagy ellopását is) miatt;
• fizikai megsemmisülése, helyreállíthatatlanná válása (totálkár), illetve helyreállításának gazdaságtalanná (gazdasági totálkár) válása miatti forgalomból történő kivonás okán.

A biztosítási érdek megszűnését a szerződőnek hatósági okirat (pl.: forgalomból történő kivonás), adásvételi szerződés vagy egyéb okirat bemutatásával igazolnia kell. A biztosító társaság kockázatviselése ezen okiratok keletkezése napján szűnik meg.
Érdekmúlás előfordulhat még: a gépjármű továbbértékesítése esetén, elajándékozása, banki, illetve végrehajtói lefoglalása folytán, és öröklés útján, valamint a szokásos biztosítási káresemények, mint például totálkár, lopás stb. miatt.
Díj nem-fizetés: a biztosítási díj fizetésének esedékességétől számított 30. nap elteltével a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés díj nem-fizetés okán érvényét veszti és a biztosító társaság részéről egyoldalúan törlésre kerül. Újabb biztosítást a törléssel azonos évben kizárólag ugyanazon biztosítónál lehet kötni, folyó év megszűntével viszont bármely biztosítóval szerződhetünk, de következő biztosításunk díját a szerződés megszűnésének napjától kell megfizetnünk.
Felmondás: a biztosítási szerződést a szerződési évforduló előtt legkésőbb 30 nappal mindkét szerződő fél (biztosított ügyfél kontra biztosító) mindenféle felmondási ok nélkül – ám szigorúan írásban – felmondhatja.
A szerződés évfordulója 2009-ben: 2009. 12. 31.
A szerződés évfordulója 2010-ben: a szerződés megkötésének és egyben életbe lépésének mindenkori dátuma.
A KGFB szerződést más indokkal nincs módunk megszüntetni.
(b) Belügyminisztériumi (röviden: BM) határozat alapján
„A biztosítási szerződések érdekmúlás, díj-nemfizetés vagy felmondás miatti megszűnéséről a biztosító köteles tájékoztatni a Belügyminisztérium központi gépjármű-nyilvántartó szervét. Az ügyfél utólagos díjfizetési szándéka esetén – ha már törlésre és jelentésre került a szerződés – csak új szerződés kötése lehetséges.
A BM kötvény- és a gépjármű-nyilvántartó minimum negyedévenként az adatbázis összevetésével ellenőrzi a biztosítási fedezet meglétét, és összeállítja az érvényes biztosítással nem rendelkezők listáját. Amelyik gépjármű a következő listán is szerepel, azt a BM biztosítással nem rendelkezőnek tekinti, és erről értesíti az üzembentartó lakóhelye szerinti jegyzőt, aki felszólítja az üzembentartót a biztosítási fedezet meglétének 8 napon belüli igazolására. Ha ez nem történik meg, a jegyző a rendszámtáblát határozattal visszavonja.”
A jogszabályok lehetőséget adnak a biztosítási szerződés (illetve a díjfizetési kötelezettség) szüneteltetésére is, ha a szerződő a gépjárművet legalább kettő, de legfeljebb hat hónapig a forgalomból ideiglenesen kivonja (motor és segédmotoros kerékpár kivételével). Ha a jármű hat hónapnál hosszabb ideig nem üzemel, a biztosítottnak a gépjárművet véglegesen ki kell vonatnia a forgalomból.

A biztosítási rendszerről általában

A bonus-malus rendszere

Az egyedi biztosítási szerződéssel gépjárművet üzemben tartó jogi és magánszemélyekre vonatkozó (személyautók, buszok, tehergépjármúvek, vontatók, mezőgazdasági vontatók, motorkerékpárok esetén) felelősségbiztosítási díjszabás a biztosító mindenkori kártörténeti megfontolásai alapján történő besorolásának különböző szintjei szerint progresszív és regresszív módon alakulhat. Fontos: mindenki legfeljebb A0-s osztályozással kezdhet.
A mindenkor érvényes díjszabás szerinti alapdíjakat, valamint az egyes bonus-malus fokozatokhoz tartozó díjakat a korábbiakkal ellentétben 2001-től a biztosítók egyedileg határozzák meg, vagyis a rendszer lényege – a biztosítók közötti átjárhatóság biztosítása érdekében – a bonus-malus fokozatokba történő besorolás nyilvántartása. Az egyes fokozatokhoz tartozó kedvezmények és pótdíjak mértékét, ezek alsó és felső összeghatárait a biztosítók saját hatáskörben határozzák meg, és azokat akár évente is változtathatják.

A bonus-malus rendszert meghatározó alapfogalmak:

A bonus-malus fokozat átvitele más szerződésre

A bonus-malus rendszer az üzembentartó személyéhez kötődik, és nem az általa biztosított gépjárműhöz. Ennek megfelelően a gépjármű eladása esetén (amely a kötelező felelősségbiztosítási szerződés megszűnését eredményezi) az új üzembentartóra nem ruházható át a korábbi kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés alapján elért bonus-malus fokozat.

A bonus-malus rendszer érvényesítése során jelentkező előnyök és hátrányok (díjengedmény vagy pótdíj felszámítása) mindenkor a gépjármű üzembentartójához (tulajdonosához) kapcsolódnak függetlenül attól, hogy a károkozásnál a gépjárművet az üzembentartó személyesen vagy engedélyével bárki más személy vezette.

Ha a gépjárművet a károkozás idején az üzembentartó vagy egyébként jogosan használó személy engedélye nélkül vezették, és ezt a körülményt az üzembentartó hitelt érdemlően bizonyítja (feljelentéssel és a feljelentés nyomán keletkezett hatósági határozattal vagy egyéb közhiteles módon), az okozott kár nem terheli az üzembentartó bonus-malus osztályba sorolását.

Az üzembentartó már megszerzett bonus-malus fokozata megmarad, az arra jogosító időtartam pedig tovább folytatódik, ha a szerződés megszűnik (kivéve a díj-nemfizetés miatti megszűnést) és a szerződés megszűnésétől számított két éven belül a biztosított új szerződést köt akár ugyanazon, akár más biztosítónál.

Érvényes biztosítási szerződésről nem lehet átvinni a már megszerzett bonus fokozatot az üzembentartó más, párhuzamos üzemben tartott gépjárművének biztosítására.
Ha az üzembentartó egy adott gépjárműre már rendelkezik szerződéssel és annak hatálya alatt másik, azonos járműkategóriába tartozó gépjárműre is szerződést köt (párhuzamos üzemeltetés), az új szerződést automatikusan A0-ba sorolják a biztosító társaságok. Ha a kedvezőbb besorolású gépjármű szerződése érdekmúlás miatt megszűnik, akkor a megszűnt szerződésen megszerzett bonus osztályba sorolás a szerződés megszűnését követő nappal bármely, ugyanazon gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre (pl. személygépkocsi, motorkerékpár, autóbusz, tehergépkocsi, vontató, mezőgazdasági vontató) az adott üzembentartó által kötött, hatályban lévő szerződésre érvényesíthető.

A magyarországi felelősségbiztosítók listája (Call Center)

AEGON Biztosító Zrt 06-40-204-204
AIM Biztosító Zrt. 06-1-461-05-40
ALLIANZ Biztosító Zrt. 06-40-421-421
GENERALI Biztosító Zrt. 06-40-200-250
GENERTEL Biztosító Zrt. 06-40-30-40-50
GROUPAMA-GARANCIA Biztosító Zrt. 06-1-467-3500
K&H Biztosító Zrt. 06-1-461-5200
KÖZLEKEDÉSI Biztosító Egyesület 06-1-433-1180
MKB Biztosító Zrt. 06-1-886-6900
POSTA Biztosító Zrt. 06-40-200-480
SIGNAL Biztosító Zrt. 06-40-405-405
UNION Biztosító Zrt. 06-1-486-4343
UNIQA Biztosító Zrt. 06-1-238-6000
WABARD Biztosító Zrt. 06-1-278-3535

Teendők baleset esetén

Baleset

Mindenek előtt győződjünk meg róla, hogy van-e, és ha igen, milyen mértékű a személyi sérülés, valamint, hogy az hány embert érint. Súlyos baleseteknél a baleseti helyszín veszélyzónáinak biztosítása, a kár, a potenciálisan életveszéllyel fenyegető tényezők és a sérülés mértékének mielőbbi felmérése, valamint a segélyszervek kiértesítése élvez előnyt. Baleset esetén az elekadásjelzőt mindenképpen ki kell helyezni az útra. Aminisztráció idején biztosítani kell a zavartalan forgalmat.

Kárbejelentő nyomtatvány

Kisebb dologi károkat és apróbb sérüléseket okozó (például koccanásos) balesetek esetén, vagy ahol egyértelműen megállapítható a károkozó személye, valamint a bekövetkezett kár mértéke, és azokért az egyik fél expressis verbis (nyilatkozat szerűen) felelősséget vállal, ott érdemes minél hamarabb helyszíni hatósági beavatkozás nélkül megegyezni és a kárbejelentő nyomtatványt közösen kitölteni – nem számít, hogy ki az „A” és ki a „B” jelű baleseti résztvevő. A kárbejelentő nyomtatványt minden esetben két példányban kell aláírva és hiánytalanul a helyszínen kiállítani. A kárt okozó félnek sajátkezű aláírása mellé oda kell írnia, hogy a balesetben való felelősségét önként elismeri, és polgárjogi felelősségének teljes tudatában kijelenti, hogy az okozott kár felelős rendezését vállalja.

Rendőri helyszínelés

Nagyobb káreseményeknél, külföldi gépjárművek érintettsége, harmadik fél (pl. önkormányzat) tulajdonában esett kár (pl. közlekedési tábla, forgalomirányító berendezés stb.), valamint személyi sérülések esetén nemcsak ajánlatos, de állampolgári kötelességünk rendőri segítséget hívni. A balesetben résztvevő felek közös érdeke, hogy vitás helyzetben nézeteltéréseikkel egymás között minél hamarabb dűlőre jussanak olyan értelemben, hogy eldöntsék, ki volt a baleseti kár okozója. Ellenkező esetben kérhetnek rendőri helyszínelést. A helyszínelés alatt ajánlatos fényképeket és vázlatokat készíteni. Érdemes továbbá az esetleges szemtanúk vallomásainak jegyzőkönyvbevétele után – amennyiben ők beleegyeznek – azok adatait is felvenni, hogy a későbbi bírósági eljárás során tanúként beidézhetők lehessenek. A helyszínelés végét minden résztvevőnek és szemtanúnak meg kell várnia. A felek a károkozó fél kötelező felelősség-biztosításának terhére hívhatnak trélert, amivel mozgás- vagy üzemképtelen járműveiket elszállíttathatják (a szállítást ki kell fizetnünk, a díjat a biztosító utólag megtéríti).

Baleseti eljárás

A kártörténeti jegyzőkönyvből – amellyel a kivonuló rendőri szervek hivatalból lefolytatják a vizsgálatot – minden résztvevő fél kézhez kap egy példányt vagy másolatot.

Kárszakértői szemle

A mi dolgunk ezután, hogy kárunkat 30 napon belül a vétkes fél kötelező biztosítójánál bejelentsük és tőlük – az általuk kirendelt (rendszerint) független igazságügyi gépjármű kárszakértőn keresztül – saját járművünk szemléjét kérjük otthon, vagy a biztosító kárfelvételi egységében. A szemle során a kárszakértő felméri az autó kárral terhelt állapotát, az üzembentartó jelenlétében fényképeket készít a sérülésekről, valamint a motor- és alvázszámról, felveszi az autónak és üzembentartójának adatait, illetve a tulajdonos kárigényét, végül fénymásolatot készít a forgalmi engedélyről, a rendőrség helyszíni jegyzőkönyvéről, majd önálló jegyzőkönyvet állít ki a saját maga által végzett helyszíni szemléről, melyből egy példány szintén nálunk marad.

Biztosítói szakasz

Az ügy a rendőrségi szakasz lezárultával – amennyiben a károkozó nem indítványoz megalapozott fellebbezési eljárást a károsult kárigényével szemben – az ügy átkerül a károkozó kötelező biztosítójához, aki a kérelmet az igazságügyi szakértői vizsgálat (általában pusztán szemrevételezés) lezárultával elbírálja és a károsulttal történő kapcsolatfelvétel után a jóváírt munkálatokat fedező összeget, illetve a teljes kártérítési-kártalanítási igényre szánt összeget a károsultnak maradéktalanul kiutalja.
Ahhoz, hogy a károkozó által üzemben tartott vagy tulajdonlott gépjárművel okozott kár a vétkes fél kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának fejében megtérüljön, érvényben lévő és hiánytalan díjrendezettségű KGFB elengedhetetlen. Érvényes a kötelező felelősségbiztosítás abban az esetben, ha a díjfizetés folyamatos és hátralék nélküli, és a káresemény időpontjában érvényes fedezettel rendelkezik.

Mi a teendő, ha a kárt okozó fél nem rendelkezik érvényes KGFB-val?

A károkozó fél felelősségbiztosítási szerződésének megszűnését követő első 30 napon belül bekövetkező káresemény esetén a kárt az egykori biztosító köteles megtéríteni. Amennyiben a 30. nap után történik a károkozás, abban az esetben a károsultnak saját biztosítójához kell beadnia a baleseti kárbejelentő lapot, aki ezt a kárigényt a MABISZ-nak (Magyar Biztosítók Szövetsége) továbbítja. A MABISZ a kárt minden esetben rendezi a vétlen féllel, de a károkozón behajtja a kártérítés teljes bekerülési összegét az ún. „kártalanítási számla” formájában.

amire MÉG érdemes odafigyelni

Az online biztosítási alkuszok előnye

Ajánlatos az egyes biztosítók „call center”-ének telefonos információs és asszisztens-szolgáltatásait igénybe venni. Itt készséggel ellenőrzik az általunk megkötni kívánt szerződések feltételeit. Kedvezmények igénybevételére való figyelemfelhívás és adatpótlás szükségessé válása esetén az alkuszok telefonon azonnal értesítenek bennünket.
További előny, hogy interneten gyors, gördülékeny és lépésről-lépésre lekövethető az ügyintézés. Mindemellett természetesen személyes ügyfélszolgálati irodák is rendelkezésünkre állnak. Sok helyütt kárügyintézést is vállalnak, valamint ezt, és egyéb szolgáltatásaikat ingyenesen nyújtják.

Hat tipp a gördülékeny és problémamentes ügyintézéshez

• Online kényelmesebb a különböző biztosítási ajánlatok összehasonlítása, amellyel akár akár 30-40%-os megtakarítást is elérhetünk. Keresési javaslat: KGFB 2009/2010, kötelező biztosítók, alkusz, olnine kalkulátor stb.
• online kalkulátor
• az összes vezető biztosító ajánlatai egy helyen
• kedvezmények
• szakértői segítség a választásban
• minden szolgáltatás ingyenes
• 100% árgarancia
• Mindenképpen tájékozódjunk a különböző ajánlatokról.
• Egyesületek olcsóbbak, de az ügyintézés kevésbé gördülékeny, hiszen ezek kisebb ügyfélszolgálati hálózattal bírnak.
• Vegyük figyelembe a kedvezményeket.
• A díjfizetési kötelezettség a saját felelősségünk. Ne késsünk le róla, mert a biztosítás a 30 napos, illetve 2010-től már 60 napos türelmi idő után azonnali hatállyal, automatikusan megszűnik.
• A magyar jogrend károsultvédelmi kialakítása gondoskodik róla, hogy a biztosító minden esetben kötelezően megtérítse az általunk más személy sérelmére okozott kárt, függetlenül a biztosító társaság mindenkori tőkekapitalizációjától. Kivétel lehet ez alól természetesen az olyan eset, amikor a károkozó
  • alkoholos, kábítószeres vagy bódító hatású gyógyszeres befolyásoltság alatt áll,
  • kötelező biztosítás nélkül autózik,
  • hanyagságból, az időjárási körülményeknek nem megfelelő módon, hólánc vagy téligumi használatára való felszólítás ellenére

okoz balesetet.
A kárt a biztosító ezen esetekben is megtéríti a károsultnak, de az ellenértékét a MABISZ ún. „kártalanítási számlán” behajtja a károkozón.

Új gépjármű vásárlása esetén

Új jármű vásárlása esetén annak üzembehelyezése előtt elengedhetetlen a gépjárműre megkötni a KGFB-t, még akkor is, ha a járművet szalonból vagy tesztautóként szereztük be.
A kereskedésekben módfelett készséges emberek állnak rendelkezésünkre, akik legszívesebben minden szerződést egy füst alatt megkötnének számunkra, de nem biztos, hogy számunkra a legkedvezőbb ajánlat figyelembe vételével fognak gépjárművünkre kötelező biztosítást kötni. A márkaképviseleti értékesítő ügynökök általában szerződött biztosítókkal állnak kapcsolatban és jutalékért dolgoznak. Ne fogadjuk el automatikusan ajánlataikat!
KGFB érvényes rendszám nélkül is köthető. Amennyiben meg van a rendszrám, azt utólag rávezetik a kötvényre.
Érdeklődjünk, legyünk tisztában a biztosítók aktuális ajánlataival, hiszen tájékozatlanságunk igen sokba kerülhet.

Felelősségbiztosítás használt gépjárműre

Akár magánforgalomban, akár kereskedésben bonyolítottuk le a vásárlást, adásvétel után csak úgy lehet a közlekedésben részt venni, ha megkötöttük a személyünkre szóló érvényes kötelezőt biztosítást.
A kereskedő szívesen elintéz mindent, de a már említett okokból nem szabad mindent automatikusan rábízni.
Adásvétel előtt érdemes egy fénymásolatot kérni a vásárolni kívánt gépjármű forgalmi engedélyéről, majd azzal mihamarabb megkötni a KGFB-t.
Az érvénes kötelező felelősség-biztosítás nélküli közlekedés nem annyira a közúti ellenőrzés során adódó kellemetlenségek, hanem inkább egy esetleges balesetokozás miatt lehet probléma, hiszen a gépjármű tulajdonjoga immáron a miénk.