A Saab-sagához képest ugyan eltörpül a Hummer vesszőfutása, de azért ez a történet is megér egy misét. Mély fájdalommal jelentjük be, hogy a benzinzabáló, billegális, parkolóházban kettesbe hegesztett automata váltóval beszoruló, de még ezzel együtt is a terepjárók non plus ultráját megtestesítő márkának, minden pussy magnetek atyjának befellegzett. Mindenki, aki életében legalább egyszer elmerengett azon, hogy vesz egy Hummert, gondolkozzon el azon, hogy a kínai vevő azért lépett vissza a brand megvásárlásától, mert gazdaságtalannak és pazarlónak találta...

Úgy tűnik, a Hummer is csatlakozik a Pontiac, az Oldsmobile és a Saturn által képviselt és sajnálatos módon egyre bővülő klubhoz, ahol a General Motors által leselejtezett és végleg parkolópályára állított márkák porosodnak. Sokáig reménykedtünk abban, hogy a Saab-hoz hasonlóan akad majd valaki, aki fantáziát lát a Hummer felkarolásában, hiszen a H-sorozat modelljei annak idején új fejezetet nyitottak a luxusterepjárók történetében, sőt egyfajta ősrobbanásként is felfoghatjuk az első krómba mártott, ventilátor-felniken guruló, lambó-ajtós H2-esek megjelenését.

A Sichuan Tengzhong látott is fantáziát a márka fenntartásában, de a kínai kormány úgy döntött, épp eleget vegzálja őket a nyugat a brutális ipari környezetszennyezés, a mérgezett tejporok és vicces használati útmutatók miatt, ezért köszöni szépen, de nem kér a V8-as benzintemetőkből. Szívjanak csak a maradékkal az amerikaiak a sivatagban. Úgy tűnik tehát, hogy itt ér véget a történet, de belegondoltak már abba, mennyit fog érni húsz év múlva egy szépen restaurált, korhű sivatagi festéssel ellátott, OT rendszámos H1?