Általában csúfos véget érnek, de legalább is gyengébbre sikerülnek a nagyobb modellek formavilágának csöppségekre adoptálása. Gondoljunk csak a vadiúj Chevrolet Sparkra, a nagytestvérek dögös vonalai sután és aránytalanul köszönnek vissza a kis karosszériáról. Az akár kis Golfnak is nevezhető új Polo megkockáztatom, hogy még jobban is néz ki, mint a nagytesó.

A mai Volkswagen modellek története mind az Auto Unionhoz tartozó Audi bekebelezésével kezdődött, bár volt egy kakukktojás, az igényes K70-es limuzin, ami még NSU-ként született, a csúfosan megbukott NSU RO kiváltására (ami még év autójaként kezdte), hagyományos Otto-motorral. De sajnos ez a típus utód nélkül eltűnt a süllyesztőbe, a Passat nőtt fel a helyére. Az első a sorban 1973-ban az Audi 80-ból Passat, 1975-ben követte az Audi 50-ből faragott Polo. 1974-ben varázsoltak egy a két modell közé illeszkedő kompaktot, a Golfot.

Ezért az 1975-ben megjelent első széria egyszerűen csak az Audi 50-es fapados változata volt. A sportos kis háromajtós kupé, vagy az „érdekes” kétajtós limuzin változatban gyártott (valahol Derby néven) autócska 900 köbcentis, valamint 1,1 és a GT változatban, valamint az Audikban 1,3 literes benzinmotorokkal volt kapható. A Nemzetközi Gyermekévben, 1979-ben leheletnyi sminkelést kapott a modell.

A második generációnak már nem volt Audi megfelelője, nagyon elterjedt lett az új kétajtós kombi karosszéria, kiegészítve a két eredeti karosszéria változatot. Formaterve nem sokban tér el az első generációtól, de a ferdehátú kupé nagyobb hátsó oldalablakokat kapott, a krómdíszítéseket viszont sportos fekete betétekre cserélték, még a B oszlop is besötétedett a sportosság jegyében. Kategóriájában piacvezető volt a Polo2 , ezért a modellfrissítésre is kilenc évet kellett várni, és még újabb öt évet kihúzott a sportosabbá varázsolt modell a piacon. Érdekes, hogy nagyobb változás történt a frissítés esetében, mint a generációváltás idején. A motorházba pillantva két újdonságot is felelhettünk, egyik a dízelmotor, másik a sportos Polo-k ősatyja, a Polo G40, a megszokott 1,3 literes motor kompresszorral megbolondított változatával, akkoriban tisztességes 105 lóerővel. Ne feledjük, hogy ez a ménes mindössze nyolcszáz kilót mozgatott. A legkisebb motor eddigre kikerült a kínálatból, az 1,1 litereset viszont szállították a híres modernizált Trabantokhoz is.

1995-ben történt a nagy korszakváltás, hiszen a jelentősen felhizlalt csíklámpás harmadik generációnál már négy ajtóval készültek a limuzin és a kombi variációk. A motorválaszték kiszélesedett kilenc benzinmotorra és kétféle dízel erőforrásra. Itt is megérkezett 2000-ben a már menetrend szerint várható ráncfelvarrás. Magától érthetődően itt is sportosra vették a figurát, és érdektelenség miatt elbúcsúztatták a kombi karosszériát.

A negyedik generáció még tovább puffadt, és a modern karosszériához nem igazán passzoló retrós, E-s Mercis kereklámpákat kapott, és csak három illetve öt ajtós karosszéria változatok közül választhattunk. Az erőforrások száma is lecsökkent kilencre, a könyebb döntések érdekében. Közben megérkezett a nagyon vagány, de csak városi terepes Polo Fun, Off-Road karosszériával, de öszkerékhajtás nélkül. 2005-ben érkezett a (ki gondolná) kisportolt frissítés, amivel próbálták menteni a menthetőt, jóval harmonikusabb formatervvel, Passatos lámpákkal és orral. A Fun változat még markánsabb lett, át is nevezték CrossPolo-nak. Megérkezik a gazdaságosság bajnoka, a Bluemotion változat.

A kicsit a Golfra, de még inkább a Siroccora hasonló agresszív összeszorított hűtőrács, és vékonyra húzott szemek. A tesóval szemben (a golf még rövidebb is elődjénél) öt centivel megnövelt karosszéria, de így sem éri el a 4 méteres lélektani határt.(395cm) Még a szélessége is 3 centivel gyarapodott, adva evvel a kényelemnek és a sportosságnak egyaránt, ehhez a másodikhoz segít látványban és súlyeloszlásban az 1,5 centivel kisebb magasság. Nem kevéssé meggyőzőek a nagy légbeömlővel ellátott agresszív köténye, a sárvédő ívek szélesítései, az ezeket összekötő vaskos küszöbök feletti szélesítések és az emelkedő övvonal. Az autó farát feldobja a kis hátsó szárny és a vadonatúj formájú lámpák.

Az utastérbe beülve a nagytestvér (-ek, hiszen a Golfba az exkluzív Passat CC-ből származott) kissé leegyszerűsített, de még így is szép és ergonómikus műszerfala tekint vissza ránk. Az alapváltozatban az anyagok is egy kissé egyszerűbbek, de az összhatás kellemes és otthonos. A székek a Golfhoz hasonlatosan kényelmesek és elég sportosak, megfelelő oldaltartással. Üröm az örömben: a kategóriára nem jellemző hosszú üléspadú, jól párnázott és magas ülések elöl- hátul a hátsó lábtér rovására mennek. Ha pénztárcánk megenged egy gazdagabb felszereltséget, már ismét közeledhetünk az ősökhöz, és igényes, Audis utasteret is varázsoltathatunk a kiskocsiba. A 280 literes csomagtartó tíz literrel gyarapodott az előző generáció óta, a benne lapuló kivehető polc pont a lehajtható hátsó ülések támlájáig emeli a csomagtér padlóját. A Golf után a Poloban is elvégezték a hangeltüntetés varázslatot, a hajdan csak a Lexusokra jellemző szigetelési minőségben.

Sajnos a futómű már nem követte a Golfos trendeket, vagyis az etalon Fordokhoz való hasonulást. Inkább a design-jával ellentétes nagyon kényelmes beállításokat részesítették előnyben. Ezt támasztja alá a széria menetstabilizáló rendszer, és a már rendelhető duplakuplungos DSG váltó.

Az 1,4 literes benzines motor 85 lóerős alapváltozata teljesíti az Euro 5-ös normákat, ez kissé határozatlanná teszi. 132Nm maximális forgatónyomatékkal és 12,5 másodperces gyorsulással 177km/h végsebességet érhet el, átlagfogyasztása pedig 7,3 liter. Így nem csoda, ha az 1,2 literes, 3 hengeres alapmotor 60 (108Nm, 16,1 sec, 157km/h, 5,5 liter) és 70 lóerős (112Nm, 14,1 sec, 165km/h, 5,5 liter) változata is vérszegénynek tűnik az agresszív, de megnövekedett (de 15 kilóval könnyebb!) Polohoz. Sebaj, itt a felmentő sereg, ugyanennek a blokknak közvetlen befecskendezéses és turbófeltöltéses változata, 105 lóerővel (175Nm, 10,4sec, 190km/h) és hihetetlen 5,5 literes átlagfogyasztással. A dízelek 1,6 literes motornak különböző változatai, 75 lóerős (195Nm, 14 sec, 170km/h, 4,2 liter)/90 lóerős (230Nm, 12,2 sec, 180km/h, 4,2 liter)/és 105 lóerővel (250Nm, 10,4 sec, 190km/h, 4,2 liter). A kilencven lovas kerül a spórolós BlueMotion kivitelbe (start-stop rendszerrel, és fékenergia visszatáplálással) is, ami ráadásul 3,6 literes fogyasztást varázsol ki belőle. A GTI változat majd megkapja a Golf 1,4 literes, dupla feltöltéses, 160 lóerős motorját, hogy legyen egy változat a hedonistáknak is.

Az 1,2-es benzines alapára majdnem 2,8 millió, ami közel félmillió forintos hiperűrugrás az előző fapadoshoz képest. Az 1,4 literesért már 3,4 milliót kell kicsengetni, de a legolcsóbb dízelért is közel 4 millió petákot kell leszurkolni.

Végre egy igazi meglepetés a Volkswagentől, pedig itt is kijárt utat alkalmaztak, amit már az Eos esetén is (de itt végre nem egy rétegautó volt az „áldozat”): kicsit mindegyik új típusra hasonlít, mégis teljesen egyedi a hangulata és a karaktere, egy valódi csábító! A csinos lemezekbe bújtatott technikába sem kell csalódnunk, ezért kívánatos hódítója lesz a kis kategóriának.